Ez a fesztivál legalább elérte azt, hogy a legnagyobb baja az, hogy túl népszerű. Mondjuk ez szokás szerint keveseket fog elriasztani tőle. Éppen annyian voltunk, hogy még elfértünk, de úgy, hogy még a teraszon is voltak szép számmal. Ennek ellenére 1-2 percen belül, vagy akár rögtön sörhöz lehetett jutni. A jó hangulat a kiszolgálást is jellemezte. Annyit azért tudni kell, hogy ez egy korlátlan italfogyasztású fesztivál. Persze ilyenkor többekben az a gondolat merül fel, hogy majd a világ legeslegjobb söreiből fog bagóért néhány hektót legurítani, ami nyilván egy abszurd elvárás. A realitás, hogy az átlagnál jobb prémium sörök és leginkább az elvárt minőséget megütő kézművesek voltak. A blog részéről persze külön nehezítés volt a kiállítók felé, hogy a jól ismert bejáratott tételeket kerültük. Nyilván egy kényelmes hozzáállású normális fogyasztásnál lettek volna olyan sörök, amikhez ragaszkodtunk volna. A helyszín, a vendégek és a kiszolgálás mind rendben volt, Leszámítva a legyen többféle sör, kevesebb vendéggel álmodozást. A cél, hogy még nem ismert főzetekkel ismerkedjünk, de ez nem mindig jött össze.
Nagy vonalakban a kóstolásokról. Volt még más is, de ezek voltak az érdekesebbek.
Péntek: A Mókostól még nem ittam semmit, ez most pótolva lett. Persze, hogy IPA és pont a szájam íze szerint készült. A Big Foot sörei még mindig nyersek, de legalább sűrűek. A LöWOLF märzenje is nyers, de ez már szinte stílus. A Sörművek duplarozsos ale-je pontosan az elvárt magas szinten van. Folyamatosan fejlődnek, már régen volt, hogy a Fater lagerjükön kibuktam. A Henry Porterjük tesztelésre vár otthon. Aztán volt amiről csúnyán lemaradtam, leginkább a HOP TOP New England IPA elfogyása szomorított el. A Hara Punk selymes Son of a Bitch dupla IPA emelkedett ki a mezőnyből - mondjuk ezen, akik ismerik, nem csodálkoznak.
Szombat: A Hübris session IPA persze, hogy jó. Az Etyeki porter könnyed, savanykás, talán túlzottan. A tökös sörök, hát azok olyanok. Fehér Nyúl rozs IPA-juk marha jó mint a többi IPA-juk is. A Sörműves imperial IPA-ban van anyag rendesen, meg szakértelem is persze. 7-től verték csapra a fenséges stoutjukat, kár, hogy langyosan. Sajnos nem is nagyon volt választék a feketékből. A Sörművek New England pale ale-je rettentő komlós, ami durván leegyszerűsítve elmondható a legtöbb kiállított sörről is. A Budapest IPA tartja jó minőségét. Uradalmi Nero testes és keserű, mintha a pörkölőgép maga lenne cseppfolyósítva. A Yeast Side félbarna persze, hogy jó. A cseh, ír és német sörök nyilván nincsenek partiban a kézművesekkel. Gondolom a hotel vendégei kedvéért vannak leginkább, meg így a kínálat is nagyobb.