DBeer:
@berci199: Nekem már csak a rossz főzet jutott, ez a mostani tényleg gyenge próbálkozás, még a mal... (2025.06.10. 09:14)Argus IPA
szabzero:
Öt év után sikerült megkóstolnom. Erős gyümölcs íz, inkább üdítőitalnak érződik, mint sörnek. De a... (2025.06.04. 11:15)Frootie Áfonya Ale
DBeer:
Ez már van dobozosan aprópénzért az Auchanban:
auchan.hu/shop/schofferhofer-nemet-vilagos-buzasor-... (2025.04.29. 03:13)Schöfferhofer
osborne:
Eddig elkerültem de Pennyben most 329 ért vettem párat. Fenti leírás még mindig tűpontos, tavaszi ... (2025.04.03. 21:57)Gallica Pils új recept
Centennial93:
Durva, hogy ekkora a különbség. Nálunk a régi szerintem elment, de nem volt nagy szám. Az új recep... (2025.04.03. 17:05)Asahi Super Dry Japánból
Madnezz:
@Centennial93: Üdv a Borostyános klubban! :)
Gondolom keveset rendeltek belőle és esélyes, nem is ... (2025.04.02. 22:44)Ambar Especial
Madnezz:
@Centennial93: Abszolút jogos, ahiányérzet. Vállalom a felelősséget. Igyekszem felpörgetni ahazai ... (2025.04.01. 13:35)Buckskin Märzen
stukov1:
@osborne: Nekem kifejezetten ízlett!
Az előbb kerestem rá, hogy vajon hol vettem
(már nem emlékezt... (2025.03.05. 17:03)O'Stout Extra stout
Klasszikus cseh darab, a szokásos édes maláta, keserű komló kombóval. Azonban a keserűség főleg a végére nagyon odacsap. Talán az Atlantis IPA és az 1795 óta nem is éreztem ennyire keserűt. Mondjuk ez kellett hozzá, hogy a Postrizinské sörei mind eltérő egyéniséget kapjanak.
Külalak:arany-zöld színkód az elmaradhatatlan Hrabal portréval
Úgy érzem, ez már annyira extra, hogy én kevés vagyok hozzá. Talán aki üresen issza a zöld teát és csakis natúr szusit eszik, neki esetleg szépen kijöttek volna az ízek, de nekem ez így nagyon karcsú. A kortyérzet az a többi sörükhöz hasonlóan rendben van, de az íze számomra alig érezhető. Azért a népeknek bejön, még ha nem is pontozzák túl. Az is igaz azonban, hogy a fentiek miatt hibát sem találtam benne. Főleg a címkén feltűntetett extra jellegű dolgok hiányoztak belőle.
A Westmalle az egyike a kevés valódi trappista söröknek, melyet valóban szerzetesek készítenek. Ennek ellenére, nekem valahogyan sosem lett a kedvencem.
Külalak: szokásos rombusz címke, bugyikék színkóddal
Pontszám: 6/10
Ár/érték: 3/10
Név: Westmalle Trappist Extra
Származási hely: Belgium
Gyártó: Brouwerir der Trappisten van Wesmalle
Forgalmazó: Belgaco Kft.
Összetétel: ivóvíz, árpamaláta, komló, sörélesztő
Alkoholtartalom: 4.8%
Beszerzés helye: Nemzeti Dohánybolt, Savoyai Jenő tér
A Hacker-Pschorr elég jó söröket készít ahhoz, hogy nagyobb költség mellett is nekiveselkedjek. Bár ez alapvető egy bajor főzdénél. Azonban a blogon még nem szereplő oktoberfestjük olyan visszafogott volt, hogy nem tudtam mit írni róla, szóval némi félsz azért volt bennem. Előre lelőve a poént, ez a barna búza minden pozitívumot hozott, amit a gyártótól elvártam. Selymes, óvatos, még a bajor búzákhoz hozzátartozó savanykássága is szelíd. Ehhez csatlakozik a pörkölt keserűség, de mindezek mellett is szépen érezni az elvárható búzaízt. Lehetne akár vadabb is, de a mesterembereknek ott ilyen a stílusa.
Külalak: a csillaghoz éjszaka kell, ez meg is van. Azonban az alul levő görög stílusú épületet nem ismertem fel. Aztán van olyan címke, ahol csak az előtte levő szobor szerepel
Nálam ő a tipikus német búza. Semmi különös, csak a búzaíz, egy kis ellenpontozó savanykásság és jól eltalált pezsgő szénsavasság. A végére megint felerősödik a búza, így biztosítva a tökéletes lezárást. Ez amikor csak búzasört akarnak készíteni, de mivel németek, ezért jellegzetesen német búza lesz belőle.
Külalak: a matt papír nagyon jó választás volt, így régiesebbnek hat. A boltíves ablak motívum a címke formájában van jelen. Benne természetesen a sörnek örülő szerzetes
Állítólag ez megegyezik a 14°-es Konráddal, csak a címke más. Van ebben ráció, a csehek, lengyelek hajlamosak ilyesmit elkövetni. Viszont, ha mostanában az a sör tényleg ilyen, mint ez, az nem jó hír. Amikor egy sör nem keserű, de édes sem igazán mer lenni, sőt leginkább semmilyen sem és az egyetlen dolog benne az enyhe karamellás íz, az elszomorít. Mintha egy Konrádot addig butítottak volna, amíg elveszíti minden cseh jellegét. Keleti blokkba ez egy korrekt nagyüzemi sör, de cseh főzdétől többet várnánk.
Külalak: mindent elkövettek, hogy elriasszák a vevőket. Ennél giccsesebb nem nagyon lehetne.
Mivel a Paulaner Salvator karcosságát vártam tőle, kezdetben okozott némi csalódást, de ezt később kárpótolta. A kortyérzet feltűnően sűrű, ízben mégsem csapott oda, leszámítva a csokis alapot. Aztán másfél deci után vettem észre, milyen lassan haladok vele. Ennek oka, hogy van egy belső rejtett fűszerezése és annak az élvezete lassított le. A csokis, karamellás édességhez még valami extra is adódik, erre olyan tippek vannak, hogy édesgyökér, vagy datolya, esetleg szárított gyümölcsök. Én nem tippelek, de tényleg különleges. Összességében ez is egy olyan sör, amit egyszer az életben érdemes megkóstolni.
Mivel ezt már kinéztem magamnak a Weihenstephaner weboldalán, úgy éreztem ez is egy olyan alkalom, amikor kifizetem érte a gourmet felárat. Mivel amúgy beszerzése bizonytalan, bár idővel felbukkanhat a Beer Box kínálatában is.
Külalak: figyelemfelkeltő ez a színes minta. Természetesen a névadó Szent Korbinian sem maradhatott le róla. Ő frank püspök volt, akit remetéskedés után 724-ben küldtek Bajorországba a kereszténységet megerősíteni. A címke alsó felében szereplő felmálházott medve a legenda szerint a Rómába tartó szent málhás lovát széttépte, ezért Korbinian ráparancsolt és kárpótlásul ő vitte a poggyászt Rómáig, ahol aztán vissza lett engedve a vadonba. Még érdekesség, hogy ez a medve is szerepel XVI. Benedek pápa címerében.
Ez a főzde egyre jobban tetszik nekem. Mintha csak maguknak akarnának megfelelni. A germán lakosság nem is pontozza túl a munkásságukat. Ez az urtyp, ami persze helles, szintén egyedi módon erőteljesen fűszeres. A régebbi Zipfer Hellesre hasonlít, csak nem annyira meseszerűen édes, hanem van egy árnyalatnyi sötét burgundi érzés is benne.
Külalak: ez a fehér háttér a vékony kék csíkozással egész normális. Na így már jobban látszik, hogy a szalag a pecséttel, meg felette a felírat, meg középen a fekete alapon a Bier az mind egyben a logó.
Pontszám: 7.5/10
Ár/érték: 6/10
Név: Eschembacher Urtyp
Származási hely: Németország
Gyártó: Privatbrauerei Eschenbacher
Forgalmazó: Drink Union Kft.
Összetétel: víz, árpamaláta, komló, élesztő
Alkoholtartalom: 4.8%
Beszerzés helye: Nemzeti Dohánybolt, Budafok Savoyai Jenő tér
Végre egy märzen, ami nem a sablonos vonalat viszi, hanem mer más lenni. Határozottan félbarna, emellett jó erősen aromás, nagyjából könnyedebb bak jellegű. Amolyan igazi magyaros megivós sör. Talán ezért ízlett. Aztán egy német kolléga kiborulva sorolja miféle negatívumokat talált benne és kifejezetten csakis erősen iszákosoknak ajánlja. :D Mindenféle baja van vele, hogy túl édes, agresszívan keserű, fás, avas stb. Ezt kapja magára mindenki, aki eltér a szokásostól. Miközben szerintem meg éppen ezek miatt egyedi és érdekes.
Külalak: sok energiát nem fektettek bele. A cégnek még egy normális logója sincsen. Lepecsételt szalag, amiben címer oroszlán meg alatta még valami van miniben.
Pontszám: 6.5/10
Ár/érték: 6/10
Név: Eschenbacher Edel Marzen
Származási hely: Németország
Gyártó: Eschenbacher Privatbrauerei
Forgalmazó: Drink Union Kft.
Összetétel: víz, árpamaláta, komló, élesztó
Alkoholtartalom: 5.5%
Beszerzés helye: Nemzeti Dohánybolt, Budafok Savoyai Jenő tér
Jellegzetesen németeknek készült. Fanyar és kissé savanykás, de azért finoman, áthatóan fűszeres. Ahhoz képest, hogy vizesen indul, szépen lágyan kikerekedik a végére, hogy aztán az utóízben annyira fanyarrá váljon, hogy szinte összehúzza a számat. Ínyenceknek való, már ha nem német vagy.
Hab: igencsak tartós, paplanos, olyan egybefüggő egészet alkot, mint a Titicaca-tó nádszigetei
Szín: ködös, élénk narancssárga
A sörházban kért ismertetés és az illat alapján kezdtem dörzsölni a tenyeremet, hogy végre egy normális belga stílusú sörrel lesz dolgom. Aztán belekortyoltam. A tényleg belgás beütésű élesztő adna neki egy jó pincés ízt, de sajnos csakhamar megérkezik a bőséges szénsav által felerősített, mindent eluraló savanyúság, keresztet vetve a pénzemre. Mintha egy 300 Forintos száraznak csúfolt fehérbort innék. Furcsa, hogy ugyan az élesztő miatt teltnek érzi az ember mondjuk a korty első felében, de aztán túl hamar kiüresedik, vizessé válik. A sör neve fölött az szerepel, hogy medieval edition. Nos, ha élvezhetetlenül savanyú lőré volt a cél és ha ilyenek is voltak a (nem apátsági) sörök a középkorban, akkor tényleg sötét lehetett.
Külalak: Egyszerű címkéi vannak a főzdének, ami most a középkori stílussal jól párosul.
A Postrizinské sörök meglehetősen egyediek a cseh vonulatban, ez meg aztán a vezér a sorban. Mondhatni klasszikus csehszlovák sör, a maga parfümös-szappanos, finomkodóan virágos-fűszeres ízévél. Ki van zárva, hogy ilyen sör máshonnan származzon. Lehet szeretni, nem szeretni, ez a sör egy alapvetés.
Külalak: Ha a másik ugyanitt vett sör a nevében utal rá, ez már képében is megidézi Hrabalt. Márpedig vele nem lehet tévedni.
Az alkoholtartalma sátáni módon kevesebb a klasszikushoz képest, viszont maradva a hatosnál, hatféle komlóval készítették. Az illatában is már boros volt, ami az ízben is visszaköszönt. Nos, pont az ilyen savanykás chardonnay meg társai miatt nem boros blogot csinálok. Valahogyan mindig ebből találni többet, mintsem hogy jó telt mély ízük legyen. Pont ez a bajom itt is, hogy a kezdeti enyhe belgás blonde mellett a savanykás boros íz elviszi a jó dolgokat. Ahogy néztem, ennyire kevés pontot nem is nagyon adnak rá, de nálam sajnos ez ennyi.
Külalak: a sárga alap nem jött be, viszont a hátcímkén a D betűt körbetáncoló ördögfiókás rajz jópofa lett
Pontszám: 6.5/10
Ár/érték: 4/10
Név: Duvel 6.66 Belgian Blonde
Származási hely: Belgium
Gyártó: Duvel
Forgalmazó: Rapid '92 Horeca Kft.
Összetétel: víz, árpa- és búzamaláta, komló, élesztő
Na mivan gyerekek, mi történt Fehérváron? Ez egy gyönyörű és meglepően jó sör. A színe a Konrad Gepard-ével vetekszik. Sosem gondoltam volna, hogy egy Hübris fog egy olyan session IPÁ-t mutatni, ami nem olyan fakó pomeloszínű, mint a Steam Brew-é. A keserűség mértéke és annak komplexitása meghaladja az elvárásokat (típus, márka). A teltségét illetően pedig nem mondanám meg, hogy mindezt 10,65 fokos ballinggal hozták össze. Ha 2-3%-al több alkohol lenne benne, akkor ez egy jó kis IPA lenne, márpedig akkor ez egy autentikus session IPA. Szigorú vagyok, de ezt mindig értékelem, ezért is jár ennyi pont. Van egy kicsit furcsa keserű-savanykás mellékíze, de nekem még nem bántó, szerintem az adja meg az egyediségét. Kollégám azzal viccelődött a megvételekor, hogy már csak egy imperial IPA hiányzik tőlük, röhögtünk. Ezek után beneveznék rá.
Külalak: Közepes zöld, továbbra sincs túlspilázva. Ha az alkoholfokot nézzük, akkor a címke vicces mondata, miszerint "ezt még megiszom, aztán maradok", kicsit esetlenül sikerült, mert 4,5% nem K.O.-zik ki senkit. De ha arra értették, hogy "na jó, megkínálhatsz egy sörrel, de csak a barátságunk miatt iszom meg a Hübrist", akkor jön a pofáraesés, mert kérek még egyet.
Már a sima rumos változattal sem voltam kibékülve, de ez még hígabb és se a vörös sör alap, de még a jamaikai rumoshordós érlelés sem javít rajta. Kivételesen én fanyalgok, úgy látom a briteknek bejött. Viszonylag édesnek indul némi vanília ízzel, aztán az egész ellaposodik. A vörös sört legfeljebb odaképzelni tudom.
Ez az a sör, ahol fény derül, miért van a Steenbrugge sörökben "Gruit" gyógynövénykeverék, amit nem tudom miért írnak idézőjelbe. A többi sörükhöz hasonlóan itt is erőteljesek a típusra jellemző ízjegyek és ide egyértelműen szépen illik a gyógynövény. Ez egy jó belga apátsági búza némi extrával. Ha csak egy Steenbrugge sört kóstolsz meg, akkor én ezt ajánlom. Ha meg szereted az érdekes new age ízeket, akkor egyenesen kötelező.
Persze a nosztalgia erős dolog, úgyhogy a gyógynövényes búza kifejezésre még mindig a legendás Edelweiss Snowfresh jut eszembe. :)
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
'Mindenki készüljön fel rá, hogy a Steenbrugge söröknek lesz egy egyedi közös, csak rájuk jellemző íze. Ez pedig a "Gruit" gyógynövénykeveréknek köszönhető. Valamiféle, kissé acetiles keserűgyökérre kell gondolni, ami mégsem keserű, csak kicsit fura.'
Ezt írtam a Steenbrugge Brune posztban és ide is tökéletesen illik. Ezeken túl pedig semmi különös. Kellően testes, sűrű kortyérzetű, jól sikerült belga blonde. A minőségre semmi panasz nem lehet, akinek bejön a gyógynövény, annak csemege.
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
Mindenki készüljön fel rá, hogy a Steenbrugge söröknek lesz egy egyedi, közös, csak rájuk jellemző íze. Ez pedig a "Gruit" gyógynövény keveréknek köszönhető. Valamiféle, kissé acetiles keserűgyökérre kell gondolni, ami mégsem keserű, csak kicsit fura. Ezt leszámítva ez egy tök jó belga barna, a szokásos apátsági sörökre jellemző ízeken túl, kávés, kandiscukros és elég sűrű kortyérzetet ad, emiatt a nyugati kóstolók kekszes ízt is emlegetnek. A testesség és a szénsavasság is hibátlan. A gyógynővényt szokni kell.
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
Na ez sz@r. Mentes lágereknél jön ki a zöldséges íz, amit ennél a glükózszirup még jobban felerősít, így már marharépával teledobott, kukoricagrízes húslevesre emlékeztet. Olyannyira domináns ez a gejl zöldséges íz, hogy a bőséges szénsav nem ront az összhatáson az aromák kiemelésével, hanem így még mindig jobb, mintha alig lenne benne szénsav, mert az még szörnyűbb lenne. Sajnos a kesernyés befejezés sem hoz ki minket a pokolból, mert negédesen indul, hiába jön meg utóízében a szárazság. A teltségével nincs probléma. Sajnos ennél még a legolcsóbb Oettinger is jobb választás, mert az legalább nem hozza ki a magyar kukoricás hőskorszak utáni PTSD-t, ráadásul az feleennyibe kerül. Vissza a Schlossgoldot!
Külalak: Visszafogottan elegáns, a felső királyi vörös miatt nem egy alsópolcos szürke alapú sörre gondolunk. A tizedes számjegy nagyobb betűtípussal van kiemelve, utalva arra, hogy ez a sör tényleg alkoholmentes.
Pontszám: 4.5/10
Ár/érték: 3/10
Név: Bavaria 0,0%
Származási hely: Hollandia
Gyártó: Brouwerij Bavaria
Összetétel: természetes forrásvíz, árpamaláta, glükózszirup, komlókivonat, aromák.
Illat: édeskés, fűszeres, kicsit mű-citrusos, enyhén laktózos
Hab: szép, meglepően tartós
Szín: szép világos sárga, hazy, üde tavaszi mezőre emlékeztet
Hát nem úgy készültem, hogy ezt fogom mondani, de ez jó. Úgy tűnik, idővel a laktóz-, a gluténérzékenyek és a nem straight irányultságúak is találnak emberi fogyasztásra alkalmas ízű élelmiszereket. Már az illata is kifejezetten meghökkentő a hazai alkoholmentes felhozatalhoz képest. Mintha egy sima wit lenne. A citromaroma eléggé WC illatosítósra sikerült (ahogy jó néhány alkoholos verzióban is), illetve kicsit furcsa laktózos illata van, amit a tejsav okoz, de utóbbi az ízében már nem fog kísérteni. Erős közepesen szénsavas, amiből viszont mindig hiányt érzek, az a teltség; ez a wit-ek zömére igaz. Ennyivel körülbelül össze is foglaltuk az összes negatívumát. Meg kell, hogy mondjam, az alkoholt nem akarták kompenzálni semmivel (gondoljunk csak az émelyítően édes Soproni búzára), így kénytelen vagyok kijelenteni egy nem sörre, hogy harmonikus. Tetézem: még csak nem is savanyú. Cseresznye a habon: természetes és bőséges fűszerezéssel rendelkezik (elvégre kik, ha nem ők be tudják hozni a jó keserűnarancsot Curacao-ról). Mily érdekes, lehet jó nem sört is főzni. Árban nem olcsó, mert pl. pont a beszerzési helyén, a Metro áruházban igen nagy a mentes választék és pl. van 200 pengő körül Lobkowicz is, ami a társaihoz hasonlóan furcsa mellékízű. Egyébként olcsóbb valamivel a Paulaner mentesénél, és bár nem a gyengém a wit, de 10-ből legalább 8-szor ezt választanám egy mente slagerrel szemben. Ha nagyon hemzsegnek a kékek az utakon vagy ha valami még komolyabb okunk van alkoholmentes sört inni, akkor ezt tudom a legkevésbé nem lesajnáló pillantásokkal elnézni. Azért ne a blogra hivatkozzanak, hogy szerintünk jó, hehe.
Külalak: Visszafogottan elegáns, hát persze, hogy holland, amit nem is titkolnak. Ugyan Bavaria a márka neve, ráadásul sok bajor sör címkéjén található hasonló színkompozíció, de egy pillanatig sem fordul meg más a fejemben, mint hogy ez egy echte holland sör lehet.
Pontszám: 8/10
Ár/érték: 7/10
Név: Bavaria wit 0,0%
Származási hely: Hollandia
Gyártó: Brouwerij Bavaria
Összetétel: természetes forrásvíz, árpamaláta, búzamaláta, komlókivonat, természetes aromák, tejsav.
A Franziskaner alapsörétől nem nagyon lehet jobb német búzát készíteni, így voltaképpen ez sem jobb, hanem más. Az íz teltsége és a kortyérzet megmaradt, de lágyabb, pezsgősebb lett, ennek ára viszont az, hogy a búza kevésbé érvényesül. Kivételesen ettem is tesztelés közben és pozitív a tapasztalat, a semlegesebb ételeknek még ki is emelte az ízét. Amennyiben valaki búzasört tervez az ünnepi asztalra, annak ez egy hibátlan választás.
Külalak: megadták a módját a csillogó vöröses-fekete nyakkal
Nekem bejönnek a tömény stout-ok és ez egy jól sikerült darab. Sarkítva olyan, mintha beleborult volna egy csomó rum a Nesquik szirupba. Elsőre/ismeretlenül nem mondanám meg, hogy kecsketej-cukorral készült, mert a nagyon enyhe savanyság a végén lehet bármi, akár még az is. Tegyük hozzá, nem kell ótvar kecskekarámszagúnak lennie (habár a Konrad Gepard eléggé gepárdketrec ízű), szóval ha nem érezzük, akkor azért még ne érezzük magunkat egyből átverve. Amit végig érezni, az az alkoholt. Melegedve kávés jegyek is mutatkoznak. Igazából ez egy jó kis szopogatós desszertsör. Hogy valami Achilles-faktor is legyen a történetben, ennyi laktózzal én selymesebb ivású sört vártam. A tökösben is azt érezni, mintha kemény lenne a víz. Aki nem hiszi, kóstolja meg a Hops Beer Bar által csapon tartott bármelyik Omnipollo, Pőhjala, Mikeller, vagy Dugges stout-ot. Visszatérve a kecskésre, egy súlycsoportban játszik a Primator Double 24-el, ami ízre is eléggé hasonlít hozzá, de az még édesebb és testesebb. Habár meg kell jegyezni, hogy a Primator egy alsóerjesztésű duplabak, ez meg egy felsőerjesztésű imp. stout. Hogy keressünk valami értelmet az árazásának, tegyük hozzá a "az a büdös, szőrös káposztazabáló hájpolása miatt kérnek ennyit érte" mellé, hogy a laktózintoleranciával küzdők nagyobbik része nyugodtan fogyaszthatja, mert a kecsketej megemésztése nem akkora megerőltetés a szervezetünknek, mint más tejeké; persze csak ha nincs a sörben nem kecske eredetű laktóz is.
Külalak: Két sorban fér csak el a teljes neve. A Synthesis és a OneBeer kollabja, ez látszik a címke tetején. A két fontos jelölés között pedig egy absztrakt sátáni mintákkal színezett kecskefej tűnik ki a sötétségben.
Ezt azért már vártam, hogy a korrekt Flying Rabbit után egy west coast IPA is kijöjjön Monyóéktól! Illatra jó volt, adta a gyümölcsös érzést, tehát a megfelelő anyag benne volt. Viszont nekem ízre nem állt össze. Mivel IPA a delikvens, még azt sem mondhatom, hogy majd összeáll később. Persze csak a fene nagy jódolgomban sírok, hiszen Magyarország közismerten egy titkos west coast IPA nagyhatalom, itt aztán tényleg nehéz lenyűgözni a fogyasztót. Az én tippem, hogy talán a komlók aránya az, amin módosítani lehetne. Aztán bőven lehetséges, hogy másoknál meg ez lesz a tuti és akkor az elképzeléseim nem számítanak.
Illat: édeskés magyaros búzasör beütés, valami sárga terménynek kell lennie benne, reméljük nem széna
Hab: baromi tartós, paplanos, olyan egybefüggő egészet alkot, mint a Titicaca-tó nádszigetei
Szín: préselt töklé
Első kortyolásra olyan, mint egy megfáradt Pécsi búza. Másodjára is, illatra echte. A kortyérzet hidegen hasít, mint a jég, hiszen az ital elég durva (kicsit sem selymes) ivású és igencsak szénsavas. Meg kell valljam, valamivel édesebbre és teltebbre számítottam, az ígért fűszerek pedig felmelegedve sem igazán jönnek, habár az összetevők közt nem is szerepelnek. Nekem üres, ízetlen. Ahogy Kádár elvtárs mondaná, a sütőtökös sör legyen sütőtökös sör. Igaz, valójában a "pumpkin spiced ale" megnevezés nem félrevezető, mert zanzásítva azt jelenti, hogy sütőtökkel ízesített ale, azaz ne várjunk egy olyan tömény italt, ami már-már rostos gyümölcs/zöldséglének hat, megbolondítva mézeskalács fűszerkeverékkel. Meg kell hagyni, a sütőtök íze nem intenzív és csak sütéssel lehet azt előcsalogatni a jobb fajtákból, így nem volt könnyű dolguk, de nem is ugrották meg a feladatot. Sajnos az már régen rossz, ha én örülök az enyhén savanykás utóíznek, így végre valamilyen íz is marad a számban.
Külalak: hangulatos design, a két gyertya épp az imént aludt el, a háttérben lévő faragott töklámpás fénye világít csak, ami átszűrődik a fák ágai mögül. Itt tényleg bele tudom képzelni, hogy egy temetőben vagyok. A gyártónál kisbetűvel írt "szlovák út"-ért pedig járt egy félpont.
Nyílt egy sörös szaküzlet a Savoya Parkban is, mégpedig a Beer Gourmet, vagyis egy újabb nyílt a régebben megszűnt helyett, viszont sokkal jobb pozícióban van az Auchan folyosóján. Sajnos ahol a gourmet szó szerepel, az az ökölszabály szerint +20%-ot jelent kapásból. Erre azért készülni kell, mert amúgy a cseh kínálatuk az eddig látottak közül a legjobb és a németre még rá sem néztem.
Ez egy már a neve alapján kult státuszú cseh sör és tartottam tőle, hogy kapok egy korrekt, de már alapból túlárazott terméket. A ratebeer pontszámok sem ígértek túl sok jót, sőt a németekhez egy állítólag poshadt szállítmány került, amit még így is 4/10 körülire pontoztak.
Amit ittam, az bizonyára rendben volt. Tipikus cseh irányelvek alapján, édes maláta, keserű komlóval. Viszont nem lett behízelgő, inkább szigorú, de igazságos. Manapság is mindenki a pénzből él és a gyártók igyekeznek maximálisan kiszolgálni az igényeket, különben alulmaradnak a versenyben. Iszogatom a jó söröket és mindegyiknél pontosan ezt érezni, a megfelelési kényszert, igaz ebbe sokszor a szívüket-lelküket beleadják. Talán néhány német sör lóg ki a sorból, de azok meg a germán elvárásoknak felelnek meg.
Erre itt egy olyan sör, amin nem érződik a kompromisszum. Persze ez is egy piaci rés, mégpedig az önmagáért való sör szegmense. Ez azért nem is annyira egyszerű egy olyan világban, ahol mindenki instant megváltást akar. Lehet, hogy mindenki más lejjebb pontozza mint én, de nálam még ér valamit, ha nem csak a felszínes dolgok számítanak, hanem legalább a hetedik lépcsőig lemennek a pincében.
Külalak: hetes és lépcső, de egy régies rajzzal. Lehetne nagyobb a kép, mert így nagyon puritán.
Pontszám: 8/10
Ár/érték: 4/10 (Lehet, hogy ér ennyit, de azért mégiscsak cseh weboldalon ez 1€ alatt van...)
Név: Sedmy Schod
Származási hely: Csehország
Gyártó: Zatec
Forgalmazó: Czech-Hungarian Trading Kft.
Összetétel: víz, maláta, komló, komlókészítmények
Alkoholtartalom: 5.5%
Beszerzés helye: Beer Gourmet, Savoya Prk
Beszerzés ideje: 2021 december
Beszerzési ár: 890 Ft (+60 Ft üveg)
Kiszerelés: 0.5 l üveg
Végül, ahonnan a sör neve ered, az a bizonyos hetedik lépcsőfok a pincébe lefelé menet, ahol a sör az ideálisra hűl le.
Fogták az alap búzájukat és jól megfűszerezték, koriander, curacao, citromhéj, sőt borsmenta és egy csipetnyi bors is került bele. Vagyis ezeket csak én képzelem, hiszen nincs is benne fűszer, az ízeket állítólag mind a komlózással hozták össze. Ehhez persze az amúgy is jó witbier tökéletes alapot ad. Nyilván a fűszeres söröket kedvelőknek ez egyértelmű vétel, bár a beszerzés annyira már nem egyértelmű. Azért az első próbálkozás a Belga Sörmester weboldalán eredményre vezet.
Külalak: illik a sima változathoz, ez sem egy nagy szám
Pontszám: 7.5/10
Ár/érték: 5/10
Név: Hop 'N Spice
Származási hely: Belgium
Gyártó: Brasserie du Bocq
Összetétel: ivóvíz, árpa- és búzamaláta, komló, sörélesztő
Alkoholtartalom: 4.5%
Beszerzés helye: Nemzeti Dohánybolt, Budafok Savoyai Jenő tér