A TotalDrinks egy viszonylag új szereplő az italforgalmazásban és a Teréz körúti üzlethelyiségükben szervezett kóstolókon eddig leginkább borok és tömények kerültek bemutatásra. Április 6-án első sörként a Pannonhalmi Főapátsági Sörfőzde volt a középpontban és a Sörfigyelő is megragadta az alkalmat arra, hogy újratesztelje a kolostor első négy tételét, továbbá a kamillás Witbier-t, ami nagyjából egy éve jelent meg és még nem értékeltük. Mivel a tételek nem csapoltak (a végén csapolva is ihattunk két félét is), hanem üvegesek voltak, ezért az értékelést validnak tekintem, hiszen a fogyasztók is általában így jutnak hozzá a monostor söreihez. A kóstolás menete profin volt összerakva és lebonyolítva.
Összességében elmondható, hogy az első darabok olyan messze voltak a jó belga söröktől, mint Makó Jeruzsálemtől, most pedig ámulok és bámulok. Egyenlőtlen mértékben, de óriási javulást tapasztaltam főleg a Blonde és a Tripel, szignifikánst a Dubbel esetében, a Quadrupel viszont korántsem fejlődött annyit. Az első néhány főzetük tobzódott a gyerekbetegségektől; olyannyira nem győzött meg, hogy azóta nem is vettem egy darabot sem. Csakhogy eközben viszont elkezdték a vízprofilozást és a receptek csiszolását, az eredmény a 2,5-3 évvel ezelőtti állapotokhoz képest pedig már kihúzott háttal vállalható.
Blonde (5%):
Elsőre a legnagyobb változás, hogy meglepően lágy a kortyérzet és pincés a zamata, sőt, most már van apátsági ízvilága is, ami annyira hiányzott. Közepesen telt, viszonylag savanykás, de azért némi édesség is jön. A vége finoman kesernyés, a szénsav aránya kellemes. Az akkori 4,5-hez képest ez most 6,5.
Dubbel (6,5%):
Szerintem ezt a típust még a belgák/hollandok se mindig találják el, szóval itt engedek a szigorból. Ennél is érezni az apátsági jelleget, ami kiemeli a többi barnasör közül. Pörköltmalátás az ízvilága, de lehetne édesebb, illetve nekem túl savanyú. Az akkori 4,5-hez képest ez most 6.
Tripel (8%):
Teljesen eltűnt a romlott alkoholos és élesztős savanyság, szóval a haladás talán itt volt a leglátványosabb a megtett út függvényében. A jó arányai miatt nagyon csúszik. Átható pincés aromatikája miatt már egészen belgás, de még nem érte el a kívánatos ásványos-pezsgős beütést, habár ezt az átlagosnál nagyobb édességével ügyesen kompenzálja. Rá lehet fogni, hogy a magyaros szájízre lett szabva. Tök finom. Volt is mit javítani. Az akkori 5,5-höz képest ez most legalább 7,5.
Quadrupel (10%):
Bizonyos tekintetben egyértelműen jobb lett (pl. az állaga a vízprofilozással), de még mindig elég hosszan lehet fogást találni rajta. Konkrétan arra gondolok, hogy a korábbi kemény/nem lágy vizű, ámde utólag belekevert alkoholt tartalmazó barnasörös jelleg helyett a mostani főzésnek elég boros hatása van, pl. mintha savanyúbb is lenne, ami tovább vékonyítja a kortyérzetet. El is jutottunk a legnagyobb problémához: túlságosan könnyed a teste. Pedig az a típus lényege. Mivel az alkohol már nem lóg ki annyira, ezért ivó-quadrupel lehetne, új kategóriát létrehozva. Ha ennek az az oka, hogy kevés benne a maláta, akkor nézzünk rá bármelyik boltban, hogy 2000 Ft alatt már nincs quadrupel. Szóval simán árban vagyunk. Viccet félretéve vegyes a kép. Az ízvilága komplexebb lett valamivel: a domináns, ám alig édes (az édesség is inkább csak az utóízében jelenik meg) karamellás-kandiscukor mellé bejött némi mazsolás jegy a gyümölcsösséget képviselve, illetve finoman pörköltmalátás aromák is jelen vannak. Illetve szerintem a típushoz képest kicsit túl komlós, bár ez lenne a legnagyobb hibája. Az akkori 6-hoz képest ez most 6,5.
Witbier (5%):
A külseje alapján mintha szűrt lenne. Ez pedig nálam diszonanciát okoz búzasöröknél. Intenzív, de kellemes a kamillássága, azonban nem érezni más fűszert, azaz a szárított curacao narancshéjat és a koriandert, tehát a két alap ízesítőt. Mindenesetre a gyógynövény sörbe tétele olyan, mint a legtöbb "szuperélelmiszer" körüli hype: újra fel kéne fedezni, mert jó.
Az eseményen két nívós rumot mutattak be a magyar közönségnek, szó szerint, hiszen még nem kapható árucikkek itthon.
Auténtico Nátivo Overproof (54%):
Panamában gyártják ezt az elképesztően finom italt. Rendkívül lágy, olajos az állaga. Intenzív virágos, mézes ízvilága van, amibe világos (pl. sárga) színű dolgokat tudunk beleképzelni. Emiatt a Quadrupel helyett én inkább bármelyik másik Pannonhalmi tétellel hoztam volna össze, a Dubbel-t leszámítva.
Canoubier Spiced Spirit (35%):
Ez a francia stílusú karibi rum Barbadosról és Guadalupe-ről származik. Mályvacukrosan édes, intenzív illattal rendelkezik. Az így érzett fűszerek más arcukat mutatják belekóstolva. Leginkább fahéjt, szegfűszeget és vaníliát ismertem fel, az egész pedig nem áll távol egy karácsonyi tökkfűszertől. A kamillás Witbier-rel kóstoltuk.
Az esemény kötetlen részén pedig csapra vertük a Tripel-t:
Illat: telt papaja
Illat: klasszikus Van Pur
Illat: természetes friss menta, némi lime
Illat: banános búza
Illat: alig valami, édes-fűszeres
Illat: enyhe, édes, citrusos
Illat: citrus, ananász
Illat: inkább édes, mint pörkölt keserű
Illat: édes karamell, pörkölt árpa
Illat: telt, szilvás-erdei bogyós
Illat: normál session
Illat: citrus, mangó
Illat: citrus mix 
Illat: citrusos
Illat: banán, búza
Illat: mandarin 
