Na végre, jött is időben a szokásos nyárzáró sörvásár az Auchantól. Amúgy nincs itt semmi jótékonyság, hiszen gyakorlatilag a tavalyi nyárbúcsúztató sörvásár kínálatát virítják, az abakusz kisebb-nagyobb tologatásával. Attól még van szemléznivaló benne. A legészrevehetőbb különbség az, hogy eltűnt a tavaly pont ekkor bemutatott Kőbánya X lager és stout, az üzletekben pedig már legalább egy hónapja a reálishoz közelítő árukon próbálnak túladni a lejáratközeli készleteken. Továbbá a Mad Scientist oldalán még létezik Kőbánya X menüpont, de tartalom nélkül. Mindez arra enged következtetni, hogy a projekt lehúzza a rolót. Ez nem is az olyan távoli jövőben következhet be, ugyanis az Auchan már nem meri az újságban 299-ért ill. 499-ért meghirdetni a két terméket, mert már nem lehet akkora készlete belőlük. Hát, ez van, ha egy nagyüzem az egyik legborsosabb árszínvonalon dolgozó kisüzemmel akar összeállni. Hasonló okokból gyanús a Soproni Hoplager 200 Ft-ossá történő leárazása is; lehet, hogy azt is ki fogják vezetni a piacról és még időben lépnek, hiszen télen alacsonyabb a kereslet az ilyesmi - finom szóval élve - "könnyed" sörök iránt. Mindenesetre aki inni akar a nyár hátralevő részében (vagy a következő karanténban), az most lépjen, mert jó áron lehet hozzájutni korrekt ivósörökhöz. Mutatjuk.
Erre talán a legütősebb ajánlat maga az első tétel a címlapon. Olyan ez, mint az első megérzés: valahogy mindig az lesz a jó. Nem fogunk adósak maradni a 159 Ft-os ára ellenére 12-es balling-gal bíró Zlatá Koruna tesztjével, mert erre mi is piszkos mód kíváncsiak vagyunk. Kicsit furcsálljuk is, hogy egy sör, aminek nincsen nyoma a neten, még az untappd-en sem, az vajon ki fia borja lehet. Külsőre Konrad fizimiskája van, talán a tótok licenszelték le. Valószínűleg nem régóta, mert csak üveges Zlatá Korunákról vannak fotók a neten, alattuk pedig ott virít egy német felirat... Több, mint furcsa. Mindenesetre én nem fogom megbontani a tálca csomagolását, amikor emelem be a bevásárlókosárba.
A Soproni könnyű, citrusos-papajás Hoplager-e olyan árat kapott, amennyit ér. Ennek a fejleménynek, még ha csak időszakos is, örülünk.
A Paulaner Münchner Hell-je szintén pakolós ajánlat. Azért hadd jegyezzem meg, hogy így kerül annyiba, mint hazájában. Most viszont élni kell a lehetőséggel, ha prémium magyar nagyüzemiek árán akarunk német alsó-középkategóriát inni. A Soroksáriban folyton csak a Weissbier van, ha valaki lát egy budapesti áruházban Hefe-Weissbier-t, akkor szívesen fogadunk egy olvasói levelet. Sajnos utóbbi időben megkopott a Paulaner búza hírneve.
A sajátmárkás kézműves sörük közül érdemes kipróbálni a rozsos és a nemrég a mi TOP10-ünkbe is bekerülő Mohó Mókust, a Léhűtő Lajhár nevű barnás APÁ-t és a brown ale-re sikeredett Vidám Vadkan is fel fogja dobni a napunkat. Engem már feldobott az, hogy 6%-al imperial stout-nak nevezték el.
Kár, hogy a Szentandrásiak közül csak a málnás búzájukat árazzák le.
Johnny és Charlie jobbat érdemelt volna. Egyiknek sincs jó íze. Nincs jól megkomponálva az ízviláguk és mélységük sem igazán van.
A Viharsarok többnyire jó söröket szokott főzni. Az Indián nyár egy jóféle gyantás-olajos IPA, az Éjsötét pedig egy brown ale, ami a gyengébb pörkölése miatt nem a kedvencem. A megbotránkoztatás pedig ott kezdődik, hogy a Verőfény és a Derült ég nevű tételek alatt bajor búzával és cseh pale lager-rel akarnak hencegni, ráadásul literjét teljes áron 2200-ért és 2500-ért mérve... Magyar kisüzemben elkészíteni olyan típusokat, amiket az adott külföldi nemzet évszázados tudással, nagyüzemben, de ennek ellenére kitűnő minőségben 500-700 Ft-os literáron el tud készíteni, a világ legértelmetlenebb manővere. Ez még a hawaii fekete lávasós-sóskaramellás-tökfőzelékes baromságokon is túltesz.
A Fehér nyulak közül a Psycho cycle és a Turbid sem egy alkoholmámor, ezért ha választanom kéne, akkor a már egy ideje kapható (és nemsokára talán elfogyó) mangós-maracujás búzasörüket venném, a White passion-t.
A Csíki sör címkéjén kis túlzással a "sör"-t tiltattam volna be a Heineken helyében, nem a Csíki elnevezést. Ó igen, már hallom az erdélyi kötődésű honfitársaink morgását; nos, a blogunkon megszokhatták már, hogy tőlünk a lehető legtávolabb áll mindenféle elfogultság, akár márka, akár gyártási helyszínt tekintve és ez így is fog maradni a jövőben.
A Stone cuccok nagyon ott vannak a szeren, főleg a 6,9%-os IPÁjuk brutális, de a kimondhatatlan nevű lager-ük is tartogat némi meglepetést.
Az angol tételek közül most pár közelebb került e Káeurópai pénztárcához, például a hervadtságában is jellegzetesnek megmaradó Fuller's IPA vagy az angolos ale-eket szépen bemutató London Pride. A Hobgoblin-ok közül a Ruby a jó választás, a Ginger Beard pedig annak jó, aki szeretne eltávolodni a Borsodi gyömbéres (narancsos) sörétől és közelebb kerülni az igazi gyömbérsörök világához.
A szürke Konrad a leggyengébb (B: 11) Konrad, így ha nem fogyott el a gyártó többi terméke, pl. az alatta lévő "pirosarany", akkor esetleg mentősörként betehető a kosárba. Kapitalizmus című egyperces: a címlapon szereplő 160 Ft-os Konrad-utánzathoz hozzá kell kóstolni az eredetit, azaz (szerintem) a 200 Ft-os pirosaranyat, mert az 5,2%-os alkoholfok gyanús közös nevezőnek tűnik. A Spytihnev a magasabb anyag- és alkoholtartalomnak megfelelően drágább is, de még így is bespájzolós.
Az Old Prague nevű "szuvenírsör" doboza mellett az ára is hívogató, akár egy szirén ének, de ne csavarja el a fejünket. Nem öregbíti az igazi cseh sörök jó hírét.
A Primator Antonín-ja alapsörként vagy lebutított sörként túlságosan anyagszegény, így csak akkor érdemes vásárolni belőle, ha valakinek pont ez az íz jön be.
A Konrad-ok közé beékelődő Svijany mindig megdobogtatja a szívem. Habár ár/érték arányban itt a Maz húzza a rövidebbet, félrenyúlni nem tudunk. A felsorolt kínálatból én a Rytir-ből és a Knize-ből is veszek. Az újságban lévők (régebben lehetett kapni a "450" nevűt és a fapados Desitká-t is) közül mindegyikben van cukor, de ha most nem mondanám, nem érezné ki belőle senki (így már persze igen... :D ). Továbbá mindet négyszer komlózták, kivéve a Rytir-t, mert az azon felül kapott még egy hidegkomlózást is. Így nem csoda, hogy az EBC-je 42. A Knize "csak" 37-es, de cserébe 13-as ballinggal és 5,6%-os alkoholfokkal rendelkezik. Egyszer elhozhatnák már a Baron-t is, amelyet nemrég ittam csapolva a Cseh sörfeszten.
A Prazacka priusza cseh szokásokhoz mérten nem túl egyenes és még ennyiért is próbacseresznye. Az üveges változata jobb.
A Bernard-okra csúnya idők járnak: se üvegből, se csapról nem ittam mostanában jót.
Kevés eurolager van, amelynek az ára ilyen mértékben ment fel az utóbbi években, mint a Lasko Zlatorogé. Lehet monopóliumuk van odahaza Szlovéniában és ezért fickósodott meg az árképzésük.
A Zlaty Bazant ihatónak számít Trencséntől délre, de 270-ért miért vegyek szlovák gyártmányt, ha százassal olcsóbban találok csehet is? Amúgy az ízében érződik bohémia hiánya és hát valljuk be: inkább csak a Lóbányaihoz képest volt megváltás már az átkosban is.
A Karlovacko tipik eurolager, szintén sokat drágulva, úgyhogy szépen meghagyom a horvátországi nyaralásuk iránt nosztalgiát érzőknek vagy azoknak, akiknek a tengerpart helyett csak a Balaton jutott 1000 Forintos csapolt Dreher-rel. De ha már itt tartunk, egyébként ebben is volt 2013-as tesztünk idején kukorica, amit azóta malátázatlan árpára cseréltek gazda(g)ságossági okokból.
A Pécsi búza hígult a kezdetekben nagy örömet okozó, szájban robbanó búzássághoz képest. Mostanra elhagyta a csipetnyi németességét és echte magyarossá állt be, annak minden hátrányával, pl. a túl édes szalmaízhez. Legalább nem savanyodott el - még.
A Pécsi szűretlen pils sokáig jó menekülősörnek számított, de a mostani eresztés irtóra besavanyodott, bántóan erjedt íze van.
A Bud egyáltalán nem drága ennyiért, de attól tartok, nem is nyújt többet. Túl vizes mindkettő, ezen talán a barnában lévő pörkölés enyhít.
Az Óvatos Duhajoknál rendesen elírták a Démon-t, bár lehet azért, mert a madarasok is jobban szerették a Portert. Ha választanom kéne egyet a sorozatból, akkor az APÁ-t venném le a polcról.
A Borsodi IPA esetében nem tudom, hogy még mindig kalmopyrin ízű-e, de az biztos, hogy a Gyömbér ale gyömbért feldolgozó üzemben készül, ezért a narancslé és cukorszirup mellett még akár az is kerülhetett bele.
A Staróhoz képest a legpocsékabb cseh sör is Dom Pérignon.
A Kozel minősége javulgat, sajnos az árát sem felejtették a korábbi szinten.
Elérkeztünk oda, hogy ki kell jelentenünk: a dobozos Pilsner Urquell pocsék lett.
A Zipfer Märzen-je eurolager szintre satnyult el, úgyhogy az akciós ára tükrözi jobban az értékét.
Az Apostel búzasöröket időnként leakciózzák Kőbányai szintjére. Nem egy nagy élmény, de ennyiért már méltó kihívója a német diszkontok sajátmárkásainak, ahogy egyébként szerintem annak indult anno.
A Berliner Kindl ára megint csak csábító, de higgyék el, inkább nem. A színe olyan világos, mint egy egészséges kisgyerek vizelete, a maláta mennyisége vetekszik a pengeélen a csehekkel és direkt besavanyítják az egészet.
A Bavaria is felszállt a mentes-gyümölcs vonalra és pár hónapja IPÁ-val meg wit-tel tért vissza a magyar piacra, nem is megfizethetetlen árakkal. Most már végre kicsit izgalmasabb ízvilágú söröket is ihat az, aki majd haza fog vezetni a buliból.
Ha jóféle, igazán testes belga meggyet szeretnénk inni, akkor a Delirium Red-et tudjuk ajánlani. Vigyázat, itatós!
Nyár van, nem éppen a quadrupel szezonja, de azért itt hagytak nekünk egy jóárasított Duvel-t, ami az egyik legnépszerűbb belga sör, jó okkal.