szanisz:
@JohnyMclaine: Békésszentandrási mentesek egész jók. Bavaria IPA alk mentes is. Paulaner búza a... (2024.09.20. 17:00)Staropramen 0.0%
Madnezz:
@Láttukmár: Mindenféle dolgok elterelték a figyelmemet eddig, de igyekszem visszatérni a kerékvágá... (2024.09.19. 11:39)Uiltje It's Just "Season" In French
osborne:
Maradt vizes "mosogatólé" sajna, még az olcsóbb ára sem menti meg. A Lidl szórta ki a héten 349-ért. (2024.09.07. 21:02)Cecei IPA
osborne:
Szar. Főleg így 10 év után is. 5/10 (2024.09.04. 22:59)Staropramen Premium
osborne:
Ebben a nagy nyárvégi hőségben jól esett de a világot valóban nem váltja meg. 500 ért sikerült akc... (2024.08.28. 20:58)König Pilsener
JohnyMclaine:
Nekem a Szent A ízesített gyumolcsos sorok olyan romlott lejárt ízűek rendre.. ? (2024.08.27. 21:44)Szent András Meggyes sör
JohnyMclaine:
ezek a teszkóban sparban mostanában kapható monyo sörök tényleg gyengébb összetételűek mint anno m... (2024.08.27. 21:02)Monyo Cyber Rabbit
vLii:
A habja nagyon szép, sokáig tart. Ízre kissé vizes, nyilván a neve az hazugság :D Azt se értem mié... (2024.08.18. 20:39)Dreher Blonde Ale
Ez az a sör, ahol fény derül, miért van a Steenbrugge sörökben "Gruit" gyógynövénykeverék, amit nem tudom miért írnak idézőjelbe. A többi sörükhöz hasonlóan itt is erőteljesek a típusra jellemző ízjegyek és ide egyértelműen szépen illik a gyógynövény. Ez egy jó belga apátsági búza némi extrával. Ha csak egy Steenbrugge sört kóstolsz meg, akkor én ezt ajánlom. Ha meg szereted az érdekes new age ízeket, akkor egyenesen kötelező.
Persze a nosztalgia erős dolog, úgyhogy a gyógynövényes búza kifejezésre még mindig a legendás Edelweiss Snowfresh jut eszembe. :)
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
'Mindenki készüljön fel rá, hogy a Steenbrugge söröknek lesz egy egyedi közös, csak rájuk jellemző íze. Ez pedig a "Gruit" gyógynövénykeveréknek köszönhető. Valamiféle, kissé acetiles keserűgyökérre kell gondolni, ami mégsem keserű, csak kicsit fura.'
Ezt írtam a Steenbrugge Brune posztban és ide is tökéletesen illik. Ezeken túl pedig semmi különös. Kellően testes, sűrű kortyérzetű, jól sikerült belga blonde. A minőségre semmi panasz nem lehet, akinek bejön a gyógynövény, annak csemege.
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
Mindenki készüljön fel rá, hogy a Steenbrugge söröknek lesz egy egyedi, közös, csak rájuk jellemző íze. Ez pedig a "Gruit" gyógynövény keveréknek köszönhető. Valamiféle, kissé acetiles keserűgyökérre kell gondolni, ami mégsem keserű, csak kicsit fura. Ezt leszámítva ez egy tök jó belga barna, a szokásos apátsági sörökre jellemző ízeken túl, kávés, kandiscukros és elég sűrű kortyérzetet ad, emiatt a nyugati kóstolók kekszes ízt is emlegetnek. A testesség és a szénsavasság is hibátlan. A gyógynővényt szokni kell.
Külalak: a szokásos apátsági ablakban itt egy süveges szent is megjelenik sörkészítő szerszámmal felfegyverkezve
Na ez sz@r. Mentes lágereknél jön ki a zöldséges íz, amit ennél a glükózszirup még jobban felerősít, így már marharépával teledobott, kukoricagrízes húslevesre emlékeztet. Olyannyira domináns ez a gejl zöldséges íz, hogy a bőséges szénsav nem ront az összhatáson az aromák kiemelésével, hanem így még mindig jobb, mintha alig lenne benne szénsav, mert az még szörnyűbb lenne. Sajnos a kesernyés befejezés sem hoz ki minket a pokolból, mert negédesen indul, hiába jön meg utóízében a szárazság. A teltségével nincs probléma. Sajnos ennél még a legolcsóbb Oettinger is jobb választás, mert az legalább nem hozza ki a magyar kukoricás hőskorszak utáni PTSD-t, ráadásul az feleennyibe kerül. Vissza a Schlossgoldot!
Külalak: Visszafogottan elegáns, a felső királyi vörös miatt nem egy alsópolcos szürke alapú sörre gondolunk. A tizedes számjegy nagyobb betűtípussal van kiemelve, utalva arra, hogy ez a sör tényleg alkoholmentes.
Pontszám: 4.5/10
Ár/érték: 3/10
Név: Bavaria 0,0%
Származási hely: Hollandia
Gyártó: Brouwerij Bavaria
Összetétel: természetes forrásvíz, árpamaláta, glükózszirup, komlókivonat, aromák.
Illat: édeskés, fűszeres, kicsit mű-citrusos, enyhén laktózos
Hab: szép, meglepően tartós
Szín: szép világos sárga, hazy, üde tavaszi mezőre emlékeztet
Hát nem úgy készültem, hogy ezt fogom mondani, de ez jó. Úgy tűnik, idővel a laktóz-, a gluténérzékenyek és a nem straight irányultságúak is találnak emberi fogyasztásra alkalmas ízű élelmiszereket. Már az illata is kifejezetten meghökkentő a hazai alkoholmentes felhozatalhoz képest. Mintha egy sima wit lenne. A citromaroma eléggé WC illatosítósra sikerült (ahogy jó néhány alkoholos verzióban is), illetve kicsit furcsa laktózos illata van, amit a tejsav okoz, de utóbbi az ízében már nem fog kísérteni. Erős közepesen szénsavas, amiből viszont mindig hiányt érzek, az a teltség; ez a wit-ek zömére igaz. Ennyivel körülbelül össze is foglaltuk az összes negatívumát. Meg kell, hogy mondjam, az alkoholt nem akarták kompenzálni semmivel (gondoljunk csak az émelyítően édes Soproni búzára), így kénytelen vagyok kijelenteni egy nem sörre, hogy harmonikus. Tetézem: még csak nem is savanyú. Cseresznye a habon: természetes és bőséges fűszerezéssel rendelkezik (elvégre kik, ha nem ők be tudják hozni a jó keserűnarancsot Curacao-ról). Mily érdekes, lehet jó nem sört is főzni. Árban nem olcsó, mert pl. pont a beszerzési helyén, a Metro áruházban igen nagy a mentes választék és pl. van 200 pengő körül Lobkowicz is, ami a társaihoz hasonlóan furcsa mellékízű. Egyébként olcsóbb valamivel a Paulaner mentesénél, és bár nem a gyengém a wit, de 10-ből legalább 8-szor ezt választanám egy mente slagerrel szemben. Ha nagyon hemzsegnek a kékek az utakon vagy ha valami még komolyabb okunk van alkoholmentes sört inni, akkor ezt tudom a legkevésbé nem lesajnáló pillantásokkal elnézni. Azért ne a blogra hivatkozzanak, hogy szerintünk jó, hehe.
Külalak: Visszafogottan elegáns, hát persze, hogy holland, amit nem is titkolnak. Ugyan Bavaria a márka neve, ráadásul sok bajor sör címkéjén található hasonló színkompozíció, de egy pillanatig sem fordul meg más a fejemben, mint hogy ez egy echte holland sör lehet.
Pontszám: 8/10
Ár/érték: 7/10
Név: Bavaria wit 0,0%
Származási hely: Hollandia
Gyártó: Brouwerij Bavaria
Összetétel: természetes forrásvíz, árpamaláta, búzamaláta, komlókivonat, természetes aromák, tejsav.
A Franziskaner alapsörétől nem nagyon lehet jobb német búzát készíteni, így voltaképpen ez sem jobb, hanem más. Az íz teltsége és a kortyérzet megmaradt, de lágyabb, pezsgősebb lett, ennek ára viszont az, hogy a búza kevésbé érvényesül. Kivételesen ettem is tesztelés közben és pozitív a tapasztalat, a semlegesebb ételeknek még ki is emelte az ízét. Amennyiben valaki búzasört tervez az ünnepi asztalra, annak ez egy hibátlan választás.
Külalak: megadták a módját a csillogó vöröses-fekete nyakkal
Nekem bejönnek a tömény stout-ok és ez egy jól sikerült darab. Sarkítva olyan, mintha beleborult volna egy csomó rum a Nesquik szirupba. Elsőre/ismeretlenül nem mondanám meg, hogy kecsketej-cukorral készült, mert a nagyon enyhe savanyság a végén lehet bármi, akár még az is. Tegyük hozzá, nem kell ótvar kecskekarámszagúnak lennie (habár a Konrad Gepard eléggé gepárdketrec ízű), szóval ha nem érezzük, akkor azért még ne érezzük magunkat egyből átverve. Amit végig érezni, az az alkoholt. Melegedve kávés jegyek is mutatkoznak. Igazából ez egy jó kis szopogatós desszertsör. Hogy valami Achilles-faktor is legyen a történetben, ennyi laktózzal én selymesebb ivású sört vártam. A tökösben is azt érezni, mintha kemény lenne a víz. Aki nem hiszi, kóstolja meg a Hops Beer Bar által csapon tartott bármelyik Omnipollo, Pőhjala, Mikeller, vagy Dugges stout-ot. Visszatérve a kecskésre, egy súlycsoportban játszik a Primator Double 24-el, ami ízre is eléggé hasonlít hozzá, de az még édesebb és testesebb. Habár meg kell jegyezni, hogy a Primator egy alsóerjesztésű duplabak, ez meg egy felsőerjesztésű imp. stout. Hogy keressünk valami értelmet az árazásának, tegyük hozzá a "az a büdös, szőrös káposztazabáló hájpolása miatt kérnek ennyit érte" mellé, hogy a laktózintoleranciával küzdők nagyobbik része nyugodtan fogyaszthatja, mert a kecsketej megemésztése nem akkora megerőltetés a szervezetünknek, mint más tejeké; persze csak ha nincs a sörben nem kecske eredetű laktóz is.
Külalak: Két sorban fér csak el a teljes neve. A Synthesis és a OneBeer kollabja, ez látszik a címke tetején. A két fontos jelölés között pedig egy absztrakt sátáni mintákkal színezett kecskefej tűnik ki a sötétségben.
Ezt azért már vártam, hogy a korrekt Flying Rabbit után egy west coast IPA is kijöjjön Monyóéktól! Illatra jó volt, adta a gyümölcsös érzést, tehát a megfelelő anyag benne volt. Viszont nekem ízre nem állt össze. Mivel IPA a delikvens, még azt sem mondhatom, hogy majd összeáll később. Persze csak a fene nagy jódolgomban sírok, hiszen Magyarország közismerten egy titkos west coast IPA nagyhatalom, itt aztán tényleg nehéz lenyűgözni a fogyasztót. Az én tippem, hogy talán a komlók aránya az, amin módosítani lehetne. Aztán bőven lehetséges, hogy másoknál meg ez lesz a tuti és akkor az elképzeléseim nem számítanak.
Illat: édeskés magyaros búzasör beütés, valami sárga terménynek kell lennie benne, reméljük nem széna
Hab: baromi tartós, paplanos, olyan egybefüggő egészet alkot, mint a Titicaca-tó nádszigetei
Szín: préselt töklé
Első kortyolásra olyan, mint egy megfáradt Pécsi búza. Másodjára is, illatra echte. A kortyérzet hidegen hasít, mint a jég, hiszen az ital elég durva (kicsit sem selymes) ivású és igencsak szénsavas. Meg kell valljam, valamivel édesebbre és teltebbre számítottam, az ígért fűszerek pedig felmelegedve sem igazán jönnek, habár az összetevők közt nem is szerepelnek. Nekem üres, ízetlen. Ahogy Kádár elvtárs mondaná, a sütőtökös sör legyen sütőtökös sör. Igaz, valójában a "pumpkin spiced ale" megnevezés nem félrevezető, mert zanzásítva azt jelenti, hogy sütőtökkel ízesített ale, azaz ne várjunk egy olyan tömény italt, ami már-már rostos gyümölcs/zöldséglének hat, megbolondítva mézeskalács fűszerkeverékkel. Meg kell hagyni, a sütőtök íze nem intenzív és csak sütéssel lehet azt előcsalogatni a jobb fajtákból, így nem volt könnyű dolguk, de nem is ugrották meg a feladatot. Sajnos az már régen rossz, ha én örülök az enyhén savanykás utóíznek, így végre valamilyen íz is marad a számban.
Külalak: hangulatos design, a két gyertya épp az imént aludt el, a háttérben lévő faragott töklámpás fénye világít csak, ami átszűrődik a fák ágai mögül. Itt tényleg bele tudom képzelni, hogy egy temetőben vagyok. A gyártónál kisbetűvel írt "szlovák út"-ért pedig járt egy félpont.
Nyílt egy sörös szaküzlet a Savoya Parkban is, mégpedig a Beer Gourmet, vagyis egy újabb nyílt a régebben megszűnt helyett, viszont sokkal jobb pozícióban van az Auchan folyosóján. Sajnos ahol a gourmet szó szerepel, az az ökölszabály szerint +20%-ot jelent kapásból. Erre azért készülni kell, mert amúgy a cseh kínálatuk az eddig látottak közül a legjobb és a németre még rá sem néztem.
Ez egy már a neve alapján kult státuszú cseh sör és tartottam tőle, hogy kapok egy korrekt, de már alapból túlárazott terméket. A ratebeer pontszámok sem ígértek túl sok jót, sőt a németekhez egy állítólag poshadt szállítmány került, amit még így is 4/10 körülire pontoztak.
Amit ittam, az bizonyára rendben volt. Tipikus cseh irányelvek alapján, édes maláta, keserű komlóval. Viszont nem lett behízelgő, inkább szigorú, de igazságos. Manapság is mindenki a pénzből él és a gyártók igyekeznek maximálisan kiszolgálni az igényeket, különben alulmaradnak a versenyben. Iszogatom a jó söröket és mindegyiknél pontosan ezt érezni, a megfelelési kényszert, igaz ebbe sokszor a szívüket-lelküket beleadják. Talán néhány német sör lóg ki a sorból, de azok meg a germán elvárásoknak felelnek meg.
Erre itt egy olyan sör, amin nem érződik a kompromisszum. Persze ez is egy piaci rés, mégpedig az önmagáért való sör szegmense. Ez azért nem is annyira egyszerű egy olyan világban, ahol mindenki instant megváltást akar. Lehet, hogy mindenki más lejjebb pontozza mint én, de nálam még ér valamit, ha nem csak a felszínes dolgok számítanak, hanem legalább a hetedik lépcsőig lemennek a pincében.
Külalak: hetes és lépcső, de egy régies rajzzal. Lehetne nagyobb a kép, mert így nagyon puritán.
Pontszám: 8/10
Ár/érték: 4/10 (Lehet, hogy ér ennyit, de azért mégiscsak cseh weboldalon ez 1€ alatt van...)
Név: Sedmy Schod
Származási hely: Csehország
Gyártó: Zatec
Forgalmazó: Czech-Hungarian Trading Kft.
Összetétel: víz, maláta, komló, komlókészítmények
Alkoholtartalom: 5.5%
Beszerzés helye: Beer Gourmet, Savoya Prk
Beszerzés ideje: 2021 december
Beszerzési ár: 890 Ft (+60 Ft üveg)
Kiszerelés: 0.5 l üveg
Végül, ahonnan a sör neve ered, az a bizonyos hetedik lépcsőfok a pincébe lefelé menet, ahol a sör az ideálisra hűl le.
Fogták az alap búzájukat és jól megfűszerezték, koriander, curacao, citromhéj, sőt borsmenta és egy csipetnyi bors is került bele. Vagyis ezeket csak én képzelem, hiszen nincs is benne fűszer, az ízeket állítólag mind a komlózással hozták össze. Ehhez persze az amúgy is jó witbier tökéletes alapot ad. Nyilván a fűszeres söröket kedvelőknek ez egyértelmű vétel, bár a beszerzés annyira már nem egyértelmű. Azért az első próbálkozás a Belga Sörmester weboldalán eredményre vezet.
Külalak: illik a sima változathoz, ez sem egy nagy szám
Pontszám: 7.5/10
Ár/érték: 5/10
Név: Hop 'N Spice
Származási hely: Belgium
Gyártó: Brasserie du Bocq
Összetétel: ivóvíz, árpa- és búzamaláta, komló, sörélesztő
Alkoholtartalom: 4.5%
Beszerzés helye: Nemzeti Dohánybolt, Budafok Savoyai Jenő tér
Amikor a németek megúszós sört csinálnak, az pontosan ez. Belekötni nem tudok, minden tökéletes, de lelkesedni rest leszek, mert igazából nincsen miért. Meg van benne az elvárható pörköltes barna íz, jó kortyérzet, megfelelő szénsavasság. Némi fantáziával karamell és erdei gyümölcsök is felfedezhetők benne. Mégis, mindezekkel együtt is, lehetne több íze, valahogyan ez nekem kevés.
Külalak: ehhez a sötét navy-kékhez hihetetlenül jól megy a barokkos díszítés és aranyszínű rajz
Pontszám: 7/10
Ár/érték: 5/10
Név: Paulaner Ur-Dunkel
Származási hely: Németország
Gyártó: Paulaner Brauerei
Forgalmazó: Sarfeneridgo Kft.
Összetétel: víz, árpamaláta, komló
Alkoholtartalom: 5%
Beszerzés helye: Újbuda Sörszaküzlet, Újbuda Center
Ez már a második hazai téli sör ánizzsal a Fóti Sánta Klausz után. Azonban itt néhány trükkel meg tudták szelídíteni. Az egyik ilyen ravaszság a zabpehely, mely a kortyérzetet javítja fel, a másik pedig a kakaóbab, ami a teltséget teszi bársonyossá. A végeredmény egy finoman fűszeres cappuccino, a télre optimalizálva. Melegíteni nem kell, a 6.6% alkohol belülről fűt a kellő mértékben. Ráadásként a manapság elszabadult kézműves árak között kifejezetten kedvezően lehet hozzájutni, már ha van InterSpar a környéken.
Külalak: halott rénszarvas, esetleg hópihe szemű szarvasas, vagy a téli kötött pulcsi/ zokni mintája is lehet
Még egy német sör, amit nem tudtam a polcon hagyni. A gyártót eddig csak a búzasöreiről ismertem, de van nekik ezen kívül mindenféle sörük, amit csak egy bajor főzdétől elvárhatunk. Aki esetleg eddig problémázott, hogy léteznek a hungarikumok, az megnyugodhat, mert a címke szerint ez a sör egy premium bavaricum.
A Franziskaner Kellerbier után ittam és ez mintha annak a szűrtebb, populárisabb változata lenne. A kevesebb savanyka és élesztő miatt sokkal inkább az átlagfogyasztó igényeit célozza. Kristálytiszta szín ropogós malátával, kellemesen fűszeres komlózással és az egésznek együtt van egy mézesen lágy állaga, amihez tökéletesen illik a szénsavasság. Talán még a helleseket kevésbé kedvelőknek is ízlene.
Külalak:a lengyelek tanulhatnának belőle! Három szalag is van, meg a kötelező címer, mégsem néz ki gagyin.
A Franziskanert a búzasöreiről ismertem és azok voltak olyan minőségűek, hogy emezt azonnal levegyem a polcról. (A kosárba tettem kifejezés nem állja meg a helyét, mert olyasmi éppen nincsen az ominózus boltban, pedig lehet nem ártana néhány mutatóba.)
Ahogyan azt gondoltam, hozta is az elvárásokat, mégpedig jó élesztősen telt, szűretlen stílusban, mintha nem is nagyüzemi lenne. A német igényeket elégítheti ki a fanyar savanykásság, amely nyilván nem az anyaghiánynak, hanem az élesztőnek köszönhető. Nem éppen egy ivósör, inkább mondanám kuriózumnak, hiszen mifelénk hasonlót még a kézművesek között sem nagyon készítenek. Ez persze azt is magával vonzza, hogy meg kell találja a megfelelő fogyasztókat. Még az árazásra hívnám fel a figyelmet, mert idehaza ritkán beszerezhető, spéci tételekhez mérten kifejezetten baráti.
Külalak: a kevesebb több alapon, natúr fehér, barna és arany. Ez éppen elég jelzés a szokásos
Visszasírom a Barths Extra Strongot! Pedig jó is lehetett volna, érdekes ízek, aromák is felbukkantak benne, de anyag nélkül nem megy. Főleg egy ennyire erős sörnél nem. Ráadásként az ára meg közelít a Dreher Bakhoz. Lengyel származása ellenére nem savanyú, de ennek ára a bántó üresség. Még helyiek sem rajonganak érte.
Külalak: szokásos lengyel kinézet, nem tagadja meg magát
A lengyel sörök legalább annyi borsot törtek az orrom alá, mint régebben a Pécsi sörök. Az anyagtartalom kissé a prémium fölé belőve, az alkohol szintúgy. Tényleg jó malátás, ahogyan azt az illat ígérte. A szénsavasság pontosan eltalálva, természetesen jó a kortyérzet is. Valahol legbelül folyton a rettegett lengyel savanyúságot vártam, gyanítottam, kerestem, de ennek ellenére sem akadtam rá. Viszont egy kis rumos-boros aromát meg igen. Egyértelműen kellemes meglepetés, bár nem forradalmasít semmit, de jó látni, hogy ilyet is tudnak lengyel barátaink.
Külalak:szláv színekben ropják népviseletben. Jó lett körülöttük a kerek felírat, meg az egész dobozon a hármas tagolás. felül a szokásos lengyel szalagos név, alul meg a csehektől átvett sörgyár látkép
Pontszám: 6.5/10
Ár/érték: 8/10 Ha jól láttam, kettő zlotyi környékén adják, ami mifelénk 150 Ft alatt van
Név: Zywiec Premium
Származási hely: Lengyelország
Gyártó: Piwiarnia Zywiecka/ Browar W Zywcu/ Heineken
Közeleg a Mikulás, lehet készülődni Jézuskára, meg Szilveszterre. Nyilván egyértelmű, hogy sörrel is. A szokásos pakkok már a polcokon sorakoznak, mint a Szent András, Horizont, Belgaco Adventi válogatása, sőt az Optimus is feltűnt többek között. Két pakk azonban érdekesebbnek látszott. Az egyik a Svijany doboza.
Benne a Rytír, Knize, Máz, Knézna, Baron és Svijany 450. Némi büszkeséggel jelenthetem, hogy mind megtalálható a blogon. :D A lényeg viszont az lenne, hogy ez mind rendes cseh nagyüzemi sör, normális alkoholmennyiséggel ellátva. Az ára enyhe túlzás, a harmadával lehetne olcsóbb, viszont legalább üvegeset hoztak. A dobozos felbukkant az InterSparban is, de ott 400-ért mérik dobozonként.
A másik versenyző a Kaltenecker díszdoboza.
A tartalom: Kangaroo félbarna IPA, Cello IPA szintén félbarna, Brokát Dark Lager, Lager. Mint látható, eddig csak a Brokát lett nálunk tesztelve. A gyártó talán az Atlantis IPA révén lehet ismerős, mely keserűsége ellenére is néhány hölgyismerősöm is kedvence lett. Ez már legalább normális kézműves árban van. Nyilván a hiányzó tesztek Karácsony előttre vannak betervezve.
Egyszerű, de sűrű porternek indult, részben megtévesztő módon. Édes maláta, pörkölt keserűvel, kis málvacukor, meg komlók. Semmi különös. Aztán kortyolgatás közben egyre érdekesebbé vált. Az összetevők sokrétűsége magasabb minőségi szintre emelte. Kalapemelés a Monyonak, hogy nem csak egy simán jó, azaz tőlük elvárható portert készítettek, hanem egy a fölé növő, váratlanul izgalmasat.
Külalak: hajó is van, kalóz is van... de megvallom nem sikerült a többi szereplőt beazonosítanom.
A megboldogult Egger bockhoz képest ez erősen ködös, annál teltebb, gondolom ezért téli a bock. De ne gondoljunk valami karácsonyi fűszeres szirupos desszertsörre, mert a várthoz képest édességet csak mutatóba ad, azt is igazából csak beleképzeléssel, erdei mézes nektarinnak álcázva a gyártó szerint. Tehát például a hasonló jellegű Warsteiner Brewers Gold malátája jóval karamellesebb, kekszesebb ennél. Ami pedig úgyszintén a "téliesség" ellen hat előítéleteim szerint, az a közepesnek nevezhető keserűség, szárazság, merthogy ezt a sört rendesen megkomlózták, ami az utóízében is tetten érhető. Van azonban még két másik sör, ami beugrik róla és így van mihez viszonyítani a sajátosságait. A szénsavassága kellemes, de az enyhesége és a finom, apró buborékok a Hacker-Pschorr ászoksörére emlékeztetnek, emiatt könnyen fogyasztható komoly testessége ellenére is. A ki nem szűrt élesztőmennyiség tekintetében pedig érzetben még hasonlít kicsit a Konrad Gepard-hoz állatkerti nagymacska ketrecszag- és íz társulása nélkül, a Bitburgernek csak tekintélyes zavarossága figyelhető meg, ami jót tesz az egészségnek a zöldségfélékben szegény téli táplálékbevitel alatt (és egy órán belül előkészíti a gyomrot a második rúd bejglire). Az ítéletem tehát az, hogy ez egy amolyan téli ivósör, teljesen színvonalas minőségben. Az áráról annyit, hogy a doboz 0,25 € betétdíjjal rendelkezik, amit a forgalmazó bele is kalkulált az árába, tehát 300-ért pont verné az egész magyar piacot, dehát ez KKEurópa. Valamicskét vigasztalhat minket az a tény, hogy az összes megemlített sör közül alanyunkban van a legtöbb alkohol, ami egyébként végig el tudott bújni.
Külalak: A sötétkék-ezüst kombinációja a téli jeges fagyokat idézi, a bakkecske szarva elég félelmetesre sikeredett, és végre teljes értékű kalóriatáblázatot kapunk a dobozon, ami errefelé még ritkaságnak számít. Van benne kalória rendesen, ez a 16,8-as Ballingnak tudható be, de azért a sok benne hagyott élesztő is növeli a teltség érzést.
Elismerem, erre rábeszéltek, nem volt semmi ok a megvételre. Mármint az eladó beszélt rá, lehet nem fogyott megfelelően. :D Azt is be kell vallanom, annyira nehéz dolga nem volt.
Mert amúgy ez egy becsületes német helles, kissé fanyar, citrusos beütéssel. Ez minden különlegessége. Lágy, krémes kortyérzet, felfrissítő szénsavasság és bele lehet gondolni egy kevés gyógynövényes ízt is. Tökéletes, otthoni, minőségi levezető sör.
Viszont hamarosan lesznek olyan német sörök a blogon, amiket már a nevük egyből eladott nekem, nem kellett unszolni.
Külalak:háború előtti régimódi rajz. Fontos ember lehetett az alapító, mert gondolom ő van a képen
Olyan ez a sör, mintha hellesnek készült volna, aztán hogy teltebb legyen az íze, kapott ráadásként marzenes jegyeket is. Legalábbis remélem, hogy nem a márciusi sört akarják télire eladni. :) Fogyasztásra 8 C°-ot ajánlanak, de szerintem melegebben jön ki jobban a német elképzelések szerinti téli álom jelleg. Minden szép és jó benne, de a német korrektség áldozatává vált. Talán, ha szűretlen lenne, jobban érezhetnénk a benne rejlő értékeket. Végig az járt a fejemben, ezekből a jó alapanyagokból, mondjuk a Fótiak milyen frankó sört tudnának kihozni. Nyilván a németek sem rontották el, de a visszafogottsága miatt igencsak oda kell figyelni, ha bele akarjuk élni magunkat a puha téli álomba.
Külalak: ugyanez az elnagyolt pajzs forma van mindegyik sörükön és ráadásnak még világos is, szóval alig van különbség közöttük a feliratokon kívül. Nála az arany jégvirágokra kell figyelni a címke sarkainál. Régebben teljesen kék volt ugyanezzel a motívummal, ott még a kötelező behavazott falu is befigyelt.
Amikor elolvastam, hogy ez egy meggyes-mákos balti porter, hát felnevettem. Ez már tényleg süteményesen hangzott. Belegondolva a tavalyi is balti porter volt, de erősen ribizlis, hogy az alap alig érződött. Jobb lett volna magát a balti portert megkóstolni, de az idei Esthajnal volt olyan kegyes, hogy a meggy belesimult, a mák meg inkább az utóízben volt érezhető. Úgyhogy megállapíthattam, az a bizonyos porter tényleg nagyon jó. Még az sem rontja le, hogy a mákkal bár hadban nem állok, de nem is vagyok lelkes híve.
Jó dolog a hagyomány, ad egy meghitt biztonságérzetet, Amikor megérkezik a tél sötét hidege, akkor kerül a boltokba az év végi, jól megérdemelt Esthajnal. Aki meg szereti a mákot, annak mákja van vele.
Ezt nagyon megtalálták, hogy van egy szegmens, ami idehaza sörfőzőéknél valamiféle fekete bárány és ez a búza duplabak. Van persze kivétel is, mint a Beerfort söre, amihez talán kissé szigorú voltam. Viszont nekik, mint német stílust vivő főzde, kötelező darab volt. A google szerint megszűntek, amit sajnálok.
Kezdem a lényeggel, Hildegardot mindenkinek csak ajánlani tudom. Főleg magamnak, mert már az pluszpont nálam, ha a sör búza, meg az is, ha bak, de persze együtt a kettő az igazi, főleg ha duplabak. Azt azért megjegyzem, hogy a két üvegben amit kaptam, különböző volt a sűrűség és az ízerősség is. Nyilván a másodiknál, amelyik a gyengébb volt, jobban kijött a savanykásság, de a búzaíz és a kerek kortyérzet azért ott is rendben volt. Talán figyelni kell arra, hogy felkeverjük az alját az üveg forgatásával, ahogyan azt jelzik is rajta. Feltehetőleg ennek elhagyása volt a végzetes hiba a második alkalomnál. Mert amúgy teljesen a szájam íze szerint készült. Sőt, nekem ünnepi sörnek is megteszi. Telt, édes enyhén banános, karamellás, néha meg pörköltes jegyeket mutat. Kicsit elbizonytalanodva, szigorúbban pontozom, de lesz még ebből kóstolva és akkor pontosítok majd.
Külalak: a dobozon jól mutat a fekete alapon arany 'titkosírás', amibe különböző növények vannak rajzolva. A címkén persze meg is jelenik személyesen is.
Pontszám: 7.5/10
Ár/érték: 5/10
Név: Hildegard Weizen Doppelbock
Származási hely: Magyarország
Gyártó: Szent András Sörfőzde
Összetétel: víz, búza- és árpamaláták (EU), komló, sörélesztő